A legerősebb átok? Igen vagy nem?
Pedig azt azért tudhatjuk, hogy – mint a nem roma kultúrákban is – egyre nagyobb az érdeklődés a misztériumok, így az átkok iránt is. Hisz túl sok mindent kell felfognunk, túl sok érthetetlen eseményt kell feldolgoznunk minden nap. Így ezeknek egy részét – főleg a negatív hatásokat – előszeretettel magyarázzuk ma is átkokkal. Így volt ez a még vándorló, a civilizációból kizárt roma közösségekben is. A nagyon erősen vallásos közösségekben Isten segítségét kérték a természeti népek, ha helyzetükben javulást akartak. S ez abban az esetben is így volt, ha ehhez – mármint az egyéni érdekek érvényesüléséhez – egy másik embert kellett rosszabb helyzetbe hozni, ha érdekellentétek voltak. Ilyenkor egyformán kérték az áldást és az átkokat is.
Az „igazi cigány jósnő” mítosza – valódi átok kérhető?
Ma pedig már egész vállalkozások épülnek az átokra. Hisz – ahogy a hit esetében is – nincs kézzel fogható bizonyítéka annak, hogy ezek a misztikusnak nevezhető dolgok nem befolyásolják az életünket. Még tudományosnak tűnő magyarázatokban is látjuk helyenként, hogy az átkok gyakorlatilag a negatív energiák irányítása, és azok esetében, akik fogékonyabbak a rossz energiák behívására (pesszimistább alkatú emberek), azok gyakrabban hisznek az átkokban is. Ugyanakkor vizsgálatok kimutatták, hogy – mint minden szuggesztió esetében – valóban lehet hatásos, és önbeteljesítő, csakúgy, mint például a jóslások esetében.
Haljon meg a lovam, ha értem, avagy az önátkozás
A roma átkok egyik sajátossága az önátkozás. Amikor azt hallhatjuk például: „Haljak meg, ha nem igaz, Legyen rákom, ha nem lesz így… Haljon meg a gyerekem (vagy bármely szerettem), ha nem mondok igazat...
Ezeknek az önátkozásnak viszont pusztán önigazolási tartalma van, hisz ha a saját életemet, illetve a szeretteimét átkozom, akkor elhiszik nekem, amit állítani akarok az átok után. Bármily abszurdnak tűnhet is, van a roma átkoknak egy játékosabb – ugyan akkor nehezebben érthető – változata is. Amikor szeretetből, viccesen átkozódnak a szeretteikkel: „Dagadj meg!” Anya a gyerekének: „Bolonduljon meg apád, (ha nem) úgy szeretlek”. Ez is – mint az önigazoló, vagy a rosszindulatú átok esetében – az érzelmek nagyságrendjét hivatottak mutatni.
Rontás, szerelmi kötés: a cigány átok, ami fog!
Többnyire azonban – mint minden más kultúrában is – a halállal, élettel és a szerelemmel kapcsolatosak az átkok, amelyek egyik továbbfejlesztett változata a rontás, illetve a szerelmi kötés.
Azt tartották a roma átkokról, hogy azok nagyon erősek, mert nem csak Istennel vannak közvetlenebb nexusban, hanem magával az ördöggel is. Így ezeket az átkokat, rontásokat, kötéseket is csak a cigányok tudják feloldani. Ebből következően – néha egyetlen megélhetési lehetőségként – a romák, főleg az asszonyok, kihasználva ezt a nekik tulajdonított erőt, egyre súlyosabbnak mondható átkokat tettek pénzért (vagy csak maguktól, hogy aztán majd jól megfizessék a rontások, átkok feloldását) a közösségen kívüli emberekre. De miután az esetek nagy részében elég sok mindent megtudtak a jóslásaik közben (amiben szintén a romákat tartották a leghatékonyabbnak), például azt is tudhatták, hogy ki, milyen fizikai, vagy anyagi helyzetben van. Így egy halálos átkot mérni – amúgy mások előtt eltitkoltan – beteg emberre, azt eredményezte, hogy látszólag az átok hatott.
A roma átkok is csak annyira erősek, és annyira misztikusak, amennyire hinni akarunk benne. Illetve, hogy mennyire akarjuk életünk eseményeit misztikus eseményekkel magyarázni. Ha megkeresnénk a kézzelfogható megoldásokat, magyarázatokat, akkor lehetséges, hogy mi magunk oldhatnánk fel a saját átkainkat. Amelyekkel – a hiedelem szerint – amúgy is illik csínján bánni, mert visszaszállhatnak a küldőre.
C-PRESS - Harmonet.hu - Horváth Margit |
