Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

 
ÜDVÖZÖLJÜK
Köszönöm, hogy érdeklődéseddel tünteted ki a Roma Polgári Tömörülés munkáját. Politikusként a rendszerváltás óta vagyok aktív tagja a roma közéletnek, 2007 márciusa óta pedig a Fővárosi Cigány Önkormányzat elnökeként képviselem a főváros nagyjából 150-200 000 fős roma lakosságát. Új irányvonalat, változást hirdetek.
Hm... Ez érdekel!
MAGAZIN
Váradi István
2014.11.01.
A Roma Polgári Tömörülés azért készítette ezt a kis filmet, hogy bemutassa azokat a roma származású embereket, akik a hétköznapok során teszik mindennap a dolgukat. Ők azok az emberek, akik hétköznapi, esetenként kevéssé megbecsült foglalkozásukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy kényelmesebb, vagy szebb és jobb legyen az életünk.

Ebben a portérfilmben Váradi Istvánt mutatjuk be, aki több mint 30 éve dolgozik vízvezeték szerelőként Nagykanizsán.



Ez a film az Európai Unió Alapvető- és Állampolgári Jogok Programjának támogatásával jött létre. Ennek a filmnek a tartalmáért kizárólag a Roma Polgári Tömörülés a felelős. Nem tekinthető az Európai Bizottság véleményének.
Hm... Ez érdekel!
AKTUALITÁSOK
Cigányság és a Migránsok
2016.09.21.
Makai István a Klub Rádió reggeli műsorában kérdezték arról, hogy hogyan érinti a magyarországi cigányságot a migráns kérdés, illetve a népszavazás.

Hm... Ez érdekel!
IRU Magyarországon
2016.06.03.
Zoran Dimov a Nemzetközi Roma Egység (International Roma Union) elnöke látogatott el Magyarországra Macedóniából.


Hm... Ez érdekel!
 
KÖZÖS JÖVŐ: KISFILMEK
„Csak együtt mehetünk tovább…”
Makai István elnök gondolatai
 
Együtt…
Molnár Ferenc Caramel mesél
   
„Óriási a média és a közösség felelőssége…”
Fátyol Zsuzsanna, Hégető Honorka és Tolerancia-díjas újságíró
 
„Békében és egyetértésben egy építkezést el kell indítani…”
Virág Endre, vállalkozó véleménye
RPT ESEMÉNYEK
Megemlékezés a Holokauszt Cigány Áldozataira
2014.08.02.
Augusztus 2-án a Roma Holokauszt 70. évfordulóján Makai István a Roma Polgári Tömörülés elnöke és Áder János Magyarország köztársasági elnöke közösen emlékeztek, és hajtottak fejet az áldozatokra emlékezve a csepeli Cigány Történeti-, Kulturális-, Oktatási- és Holokauszt Központban.

Hm... Ez érdekel!
 
Webmesterünk a közös jövő!
Címünk: 1073 Budapest, Barcsay u. 11. Tel.: (06-1) 789-0517 Fax: (06-1) 789-0518
E-mail címünk: info@rptinfo.hu
 
English
A cigányság helyzete a II. világháború után
2012.02.28. A A A
KATHE SAM - ITT VAGYUNK! - A cigányság II. világháborót követő helyzete

Ismerjük megy EGYMÁST, és MAGUNKAT!
Mintegy 700 éve közös hazában élünk mi, romák és nem romák, mégis sokan alig ismerjük saját gyökereinket és egymás kultúráját.
Hetente megjelenő magazin rovatunkban a romák történelmét mutatjuk be.

Ezen a héten a cigányság II. világháborút követő helyzetével foglalkozunk.

Forrás és köszönet: Székely János, Cigány népismeret



Nyugat-Európában a cigányság egyre több országos és világméretű szervezetet hozott létre. Ennek a szerveződésnek nagy eredménye volt az első Roma Világkongresszus (1971, London). Itt született meg a cigányság jelmondata: ’Opré roma!’ (Fel, cigányok!), és ekkor választották ki a cigány himnuszt és zászlót.

A Göttingeni Roma Világkongresszus (1981) döntött a nyelv kérdésében is: a kialakítandó cigány irodalmi nyelv alapja a lovari és a khelderashi dialektus lesz. A cigány világszervezetek fő célkitűzése a vándor életmódhoz való jog elfogadtatása, és a romani nyelv valamint a cigány kultúra ápolása. Európa sok országában (pl. Franciaország) törvény kötelezi az önkormányzatokat, hogy létesítsenek alkalmas táborhelyet a vándorlók ideiglenes ott-tartózkodására. Amennyiben egy önkormányzat területén ilyen hely van, akkor az önkormányzatnak joga van más helyekről, ahol a nomádok illegálisan tartózkodnak, kiutasítani őket.

A szocialista tábor országaiban, és így Magyarországon is, sajátosan alakult a cigányság helyzete. A földosztáskor cigányok nem kaptak földet. A személyi igazolványok első kiosztásakor (1954) a cigányok zömmel fekete színű igazolványt kaptak (ami vagy az elveszett igazolvány helyetti pótigazolvány, vagy a megbízhatatlan elemeknek adott igazolvány színe volt). Ezt a megkülönböztető gyakorlatot 1956-ban beszüntették. A Magyar Szocialista Munkáspárt 1961 júniusában határozatban rögzítette, hogy a cigányság nem egy külön etnikai csoport, vagyis nincs szükség a cigány nyelv, a cigány kultúra ápolására. Megszüntették a Cigányok Kulturális Szövetségét. A cigányságot egyszerűen egy sajátos szociális gondoskodást igénylő néprétegnek tekintették. A cigányság asszimilációjára, beolvasztására törekedtek. Ezt gyakran megalázó módon tették, például a kényszermosdatások esetében.

Az iskolákban külön cigány osztályok szervezését is engedélyezték. A cigány gyerekek jelentős részét kisegítő osztályokba helyezték. Egy budapesti kerületben például a gyerekeknek csak 3,7%-a volt cigány, ám a kisegítő iskolákban a gyerekek 20,5%-a cigány volt (1978-as adat). Szociális téren néhány nagy és pozitívnak mondható lépést is megtettek, bár ezeknek is volt árnyoldala. Kb. 23 000 úgynevezett Cs (azaz csökkentett komfortfokozatú) lakást építettek romák számára. A lakások hol a roma család, hol az ingatlankezelő vállalat, hol az OTP tulajdonába kerültek.

A lakás felépítésére szánt összeget az OTP közvetlenül a kivitelező mesterembereknek fizette ki, akik gyakran csak bediktálták a bankban, hogy milyen munkákat végeztek el. A lakások sok esetben rendkívül rossz minőségűek voltak (földre fektetett linóleumpadló, vályog falak, olyan padlás, amelyre nem lehet felmenni, mert könnyen beszakadhat, alig fűthető).

Az új lakások másik problémája az volt, hogy újra egy tömbben telepítették le a cigány népességet. A falu egyik vége helyett a másik végén építettek egy kicsit jobb minőségű telepet. A cigányok kb. 2/3-a még 1971-ben is telepeken élt. A telepen gyakran probléma volt a vízellátás, csatornázás hiánya. Sok esetben közös volt a villanyóra, amit így nem tudtak fizetni, ezért egy idő után a villanyt kikapcsolták.

Kétségtelenül nagy pozitívuma volt a kommunista időknek a szinte teljes foglalkoztatottság, ami szerény, de biztos megélhetést nyújtott mindenkinek. A cigányság esetében ez a régi mesterségek végleges elveszítését, és a segédmunkási, betanított munkási állásokat jelentette (kohókban, bányákban, nagyüzemekben, stb.).

A médiában a cigányság három alaptémában jelent meg: szegénység; bűnözés; kulturális és politikai elit. Mindmáig óriási szükség lenne egy valóságosabb, pozitív cigánykép megjelenítésére.

Következő Témakör: A rendszerváltozás óta

Forrás: Székely János: Cigány népismeret
További cikkek
Híres cigányok a magyar történelemben
A rendszerváltozás óta
A cigányság helyzete a II. világháború után
A Pharrajmos
A cigányságot segítő, az emberiesség nevében hozott intézkedések
Összes cikk megtekintése