Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

 
ÜDVÖZÖLJÜK
Köszönöm, hogy érdeklődéseddel tünteted ki a Roma Polgári Tömörülés munkáját. Politikusként a rendszerváltás óta vagyok aktív tagja a roma közéletnek, 2007 márciusa óta pedig a Fővárosi Cigány Önkormányzat elnökeként képviselem a főváros nagyjából 150-200 000 fős roma lakosságát. Új irányvonalat, változást hirdetek.
Hm... Ez érdekel!
MAGAZIN
Váradi István
2014.11.01.
A Roma Polgári Tömörülés azért készítette ezt a kis filmet, hogy bemutassa azokat a roma származású embereket, akik a hétköznapok során teszik mindennap a dolgukat. Ők azok az emberek, akik hétköznapi, esetenként kevéssé megbecsült foglalkozásukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy kényelmesebb, vagy szebb és jobb legyen az életünk.

Ebben a portérfilmben Váradi Istvánt mutatjuk be, aki több mint 30 éve dolgozik vízvezeték szerelőként Nagykanizsán.



Ez a film az Európai Unió Alapvető- és Állampolgári Jogok Programjának támogatásával jött létre. Ennek a filmnek a tartalmáért kizárólag a Roma Polgári Tömörülés a felelős. Nem tekinthető az Európai Bizottság véleményének.
Hm... Ez érdekel!
AKTUALITÁSOK
Cigányság és a Migránsok
2016.09.21.
Makai István a Klub Rádió reggeli műsorában kérdezték arról, hogy hogyan érinti a magyarországi cigányságot a migráns kérdés, illetve a népszavazás.

Hm... Ez érdekel!
IRU Magyarországon
2016.06.03.
Zoran Dimov a Nemzetközi Roma Egység (International Roma Union) elnöke látogatott el Magyarországra Macedóniából.


Hm... Ez érdekel!
 
KÖZÖS JÖVŐ: KISFILMEK
„Csak együtt mehetünk tovább…”
Makai István elnök gondolatai
 
Együtt…
Molnár Ferenc Caramel mesél
   
„Óriási a média és a közösség felelőssége…”
Fátyol Zsuzsanna, Hégető Honorka és Tolerancia-díjas újságíró
 
„Békében és egyetértésben egy építkezést el kell indítani…”
Virág Endre, vállalkozó véleménye
RPT ESEMÉNYEK
Megemlékezés a Holokauszt Cigány Áldozataira
2014.08.02.
Augusztus 2-án a Roma Holokauszt 70. évfordulóján Makai István a Roma Polgári Tömörülés elnöke és Áder János Magyarország köztársasági elnöke közösen emlékeztek, és hajtottak fejet az áldozatokra emlékezve a csepeli Cigány Történeti-, Kulturális-, Oktatási- és Holokauszt Központban.

Hm... Ez érdekel!
 
Webmesterünk a közös jövő!
Címünk: 1073 Budapest, Barcsay u. 11. Tel.: (06-1) 789-0517 Fax: (06-1) 789-0518
E-mail címünk: info@rptinfo.hu
 
English
A Pharrajmos
2012.02.17. A A A
KATHE SAM - ITT VAGYUNK! - A pharrajmos

Ismerjük megy EGYMÁST, és MAGUNKAT!
Mintegy 700 éve közös hazában élünk mi, romák és nem romák, mégis sokan alig ismerjük saját gyökereinket és egymás kultúráját.
Hetente megjelenő magazin rovatunkban a romák történelmét mutatjuk be.

Ezen a héten a pharrajmos fogalmával foglalkozunk.

Forrás és köszönet: Székely János, Cigány népismeret



A cigányság üldöztetésének legtragikusabb eseménye a II. világháború alatt végbement népirtás. Hitler nemcsak a zsidók, hanem a cigányok kiirtását is elhatározta. A cigányokat többségükben kevert, és ezért elpusztítandó fajnak tartotta.

Németországban megtiltották a cigányokkal kötött vegyes házasságot, megvonták a cigányoktól a szavazati jogot, majd kitiltották a cigány gyerekeket az iskolákból.
1940-ben külön lágert hoztak létre a cigányok összegyűjtésére (Lackenbach). Nem sokkal később mintegy 5 000 lengyel cigányt a teherautók kipufogógázával öltek meg Chlemnóban. Magyarországon egyesek örültek a cigányok várható likvidálásának. Borsy Lajos községi orvos a Népegészségügy című szaklapban egy meglehetős cinizmussal megfogalmazott mondatában ezt írta (1942-ben): „Valószínűleg alkalom lenne rá, hogy fölös számú cigányainkat Oroszország távolabbi területeire kitelepítsük”. Franciaországban már a német megszállás előtt elkezdték a cigányok szigorított ellenőrzését, a begyűjtésük előkészítését. Auschwitz-Birkenauban külön cigány láger volt, mintegy 40 barakkal. 1944. augusztus másodikáról harmadikára virradó éjszaka a cigányláger megmaradt lakóit (2986 embert) elgázosították.

Ez a nap, augusztus 2-a lett a roma holokauszt emléknapja. Bulgária különleges kivételt jelentett a német csatlós államok sorában. A faji gondolattal szemben szinte teljesen immunis tudott maradni. Ennek egyik oka talán az, hogy a bolgárok évszázadok óta együtt éltek cigányokkal, görögökkel, örményekkel, törökökkel, zsidókkal. Igen gyakran a csendőrök vagy a katonák kegyetlensége is hozzájárult a magyarországi cigányság szenvedéséhez.

1944-ben rendeleteket hoztak, hogy a Szerbia és Szlovákia felől Magyarországra menekülők közül szűrjék ki a cigányokat, a zsidókat és a gyanús elemeket, őket ne engedjék be az országba. Miskolc városa kizárta a vajellátásból a zsidókat és a cigányokat. Doboz község határában húsz cigányt (köztük gyermekeket és várandós asszonyokat) és két nem cigányt végeztek ki nyilas katonák (1944. okt. 6). Várpalota környékén kb. 230 cigányt lőttek le a nyilasok (a legtöbbet a Grábler tónál). Lengyel községben a csendőrök kimentek a cigánytelepre, és válogatás nélkül elkezdték lelődözni az ott lakókat. Hasonló gyilkosságok történtek Lentiben és Lajoskomáromban is.

A kisvárdai gyűjtőtáborban az ott levő 2 - 300 cigányt verték, éheztették, a nőket megerőszakolták. Egy ott született kisgyermeket azonnal elvettek az édesanyjától. Az édesanya soha többé nem látta a gyermekét. Körülbelül félmillió cigányt öltek meg a koncentrációs táborokban. A megöltek száma becsült szám, egyes kutatók véleménye eltér ebben a kérdésben. A koncentrációs táborokban elpusztított cigányokról általában semmilyen feljegyzés sem készült, többnyire még a nevüket sem tudjuk.

Gyakran borzalmas orvosi kísérleteket végeztek rajtuk. A legtöbb cigányt német, lengyel és szlovák területről hurcolták el a halálba. Magyarországról kb. 30 000 cigányt vittek el. A cigányok kiirtására tett kísérlet neve ’pharrajmos’ (pusztulás).

Az üldözés rettenetes hónapjaiban egyes emberek jóindulata, segítőkészsége is megnyilvánult. Sok olyan hivatalnok volt, aki húzta az időt, nem teljesítette az utasításokat, és így sok emberéletet mentett meg. Apor Vilmos győri püspök meg tudta akadályozni a már összeterelt győri cigányok elhurcolását. Egy egyszerű parasztember Tüskeváron tiltakozni próbált, amikor a cigányokat áthajtották a településen, mire őt is beállították a sorba. Soha nem tért vissza.

Az emberiességnek megrendítő példájaként álljon itt még egy eset. Egy zsidó férfi, mielőtt a lágerbe hurcolták volna, kétéves kisfiát ismerős pesterzsébeti cigány lókupecekre bízta. A cigányok maguk is bujkáltak, és közben rejtegették, nevelték a kisgyereket. A zsidó ember felesége és az édesanyja meghalt a lágerekben, a férfi azonban hazatért. Megtalálta a kisfiát. A kisgyerek közben megtanult beszélni, méghozzá cigányul. Az édesapa és a fia nem tudtak egymással beszélni, mert a kisfiú csak cigányul tudott. Az apa csak csókolgatta, ölelte a gyermekét és zokogott.

II. János Pál pápa írta a roma holokauszt 50. évfordulója alkalmából: „Auschwitz számunkra drámai kiáltás: figyelmeztetés az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletben tartására.” A cigányság évszázados vándorlása, a sok üldöztetés, a velük szembeni előítélet magyarázza azt, hogy a cigányok sok esetben tartanak a nem cigánytól, csak lassan bíznak meg benne. A kisbabáknak mondott szokásos jókívánságok között például gyakran elhangzott a múltban: „Mentsen Isten a fehér emberek kezétől! Adjon neked eszet, hogy kitaláld a fehér ember gondolatát!” Azoknak, akik tenni szeretnének a cigányokért, először is meg kell szerezniük, ki kell érdemelniük a cigányok bizalmát.

Forrás: Székely János: Cigány népismeret

Következő témakör: A CIGÁNYSÁG MAI HELYZETE - A cigányság helyzete a II. világháború után
További cikkek
Híres cigányok a magyar történelemben
A rendszerváltozás óta
A cigányság helyzete a II. világháború után
A Pharrajmos
A cigányságot segítő, az emberiesség nevében hozott intézkedések
Összes cikk megtekintése