Magyarországon 1993-ban deklarálták a cigányságot először, mint államalkotó, nemzetünkhöz tartozó etnikai kisebbséget (a tizenhárom államalkotó kisebbség között).
A rendszerváltás egyik nagy eredménye volt a kisebbségi önkormányzatok létrehozása is. A kisebbségi önkormányzatok rendszere egy Európában egyedülálló kísérlet a kisebbségek képviseletének biztosítására. Az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat 1995. ápr. 11-én alakult meg. Első elnöke Farkas Flórián lett. Ez a nap azóta a magyarországi cigányság hivatalos ünnepe.
A törvényben azonban tisztázatlan maradt az a kérdés, hogy ki tekinthető egy kisebbség tagjának. Így történhetett meg például az, hogy Jászladányban 2002-ben egy kivételével csupa nem roma lett a cigány kisebbségi önkormányzat tagja. Nagy problémát jelent az is, hogy a roma kisebbségi képviselők jelentős részének iskolai végzettsége nagyon alacsony (nyolc általános, vagy kevesebb). Szintén rossz fényt vetett a kisebbségi önkormányzatokra az, hogy a képviselők igen gyakran indokolatlan vagy túlzott tiszteletdíjakat vettek fel.
Elismerést kapott a lovári (1992-tôl) és a beás (1996- tól) nyelv, mindkettőből lehet elismert nyelvvizsgát tenni.
1994-ben Pécsett létrejött a Gandhi Gimnázium, amely Európa első cigány középiskolája, s ugyanebben az évben Budapesten megnyitotta kapuit a Kalyi Jag Roma Nemzetiségi
Szakiskola. Csepelen színvonalas cigány óvoda kezdett működni (1994), Józsefvárosban pedig tanoda a cigány tanulók számára (1997). A Zsámbéki Katolikus Tanárképző Főiskola romológiai tanszéket hozott létre (1994). Kállai Ernő személyében cigány származású kisebbségi ombudsman látja el a kisebbségek jogvédelmének képviseletét.
A rendőr szakközépiskola tananyagába bekerült a cigánysággal kapcsolatos ismeretek oktatása.
Sokféle rendezvény is próbálta és próbálja a cigányság integrációját segíteni, így például az Európai Magyar Cigány Filmfesztivál, a Sziget fesztivál roma programjai, a Roma
Kupa, stb.
A rendszerváltás legnagyobb jelentőségű változása azonban a cigányság többségének munkanélkülivé válása.
A rendszerváltás előtt a cigányság túlnyomó többsége dolgozott.
A rendszerváltás után három évvel (1993) már csak a munkaképes cigány lakosság 28,6%-a volt aktív kereső! Az átgondolatlan gazdaságpolitika következtében a gyengébb és sebezhetőbb társadalmi rétegek szinte behozhatatlan hátrányba kerültek.
Új és aggasztó jelenség egész falvak és térségek homogén cigányfalvakká, térségekké alakulása. Az első ilyen településünk Alsószentmárton volt (amelynek 1893-ban még csak 17,4%-a volt roma). Újabban Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében alakul ki egyre több ilyen leszakadó térség. A folyamattal együtt jár a mélyszegénység és a munkanélküliség terjedése is az adott vidéken. Az ilyen területeken általában csökken a közbiztonság, megszaporodnak a lopások.
Elszomorító fejezete a magyarországi cigányság és többség történetének az olaszliszkai gyilkosság (2006), ahol egy 45 éves tanárt lincseltek meg cigányok, mert a kocsija elé kiszaladt egy kislány, aki aztán az árokba esett, és a családtagok azt gondolták, hogy valami baja történt. Éppígy elszomorító eseménye az utóbbi éveknek a 2008- 2009-es gyilkosságsorozat. Nagycsécsen Molotov palackot dobtak, és rálőttek két cigányok lakta házra. Egy középkorú roma férfi és a sógornője meghalt. Tatárszentgyörgyön felgyújtottak egy házat, a kimenekülő családfőt és ötéves kisfiát agyonlőtték. Tiszalökön egy éjszakai munkába induló roma férfit lőttek agyon. Kislétán egy 45 éves roma asszonyt lőttek le a házában, 13 éves kislányát pedig életveszélyesen megsebesítették.
Az eseménysorozat kapcsán az is megdöbbentő, hogy a rendőrség hosszú idő óta figyelte a gyilkosságokat tervező csoportot, ám pontosan akkor, amikor azok a fegyvereket beszerezték, a megfigyelésüket abbahagyták. Szintén nagy felháborodást váltott ki Marian Cozma, híres kosárlabdázó meggyilkolása is Veszprémben.
Ezek az esetek a fokozódó feszültség jelei. Azt mutatják, hogy óriási szükség volna arra, hogy a cigányság és a mélyszegénységben élők problémáin enyhítsen a társadalom.
Óriási szükség volna számukra munkalehetőséget teremteni, az oktatás területén való lemaradásukat csökkenteni, a közbiztonságot megerősíteni. Mindenekelőtt pedig óriási szükség volna arra, hogy a vak indulatok helyett az emberiesség, a szeretet, a segítőkészség megerősödjön cigányok és nem cigányok szívében egyaránt.
Következő témakör: Híres cigányok a magyar történelemben
Forrás: Székely János: Cigány népismeret
|
